Windows 10: Registry biztonsági mentés? Hülyeség!

Windows 10 build 1803 (2018 Áprilisi Frissítés) megszabadult a beállításjegyzék biztonsági mentésétől [csendben a háttérben]. 1 évvel később amikor a vállalatok is elkezdtek átállni, valaki észrevette a turpisságot, a Microsoft egyesszerűen azt válaszolta: Ez nem hiba! Ez tárhely takarékossági funkció. Megpróbáltam rájönni, hogy miért dönthettek így.

Alapállapot visszaállítása



A régi időkben ha szerettünk volna a rendszerről lemezképet vagy visszaállítani a vásárlás pillanatában tapasztalt alapállapotot, magunknak kellett erről gondoskodni. Néhány jó fej gyártó megcsinálta előre a gépein, amit persze a felhasználók az első gondnál leformáztak a merevlemezről, mert nem volt mindenkinek egyértelmű miért is pazarol a gép értékes tárhelyet ilyen butaságokra. A Windows 10 esetében már nem kell ezzel foglalkozni, mindenki számára elérhető a gyári beállítások visszaállítása funkció.

Bye Bye Rendszer visszaállítás



A Windows 10-ben már nem kapcsolják be automatikusan a rendszer-visszaállítási funkciót. Ez azt jelenti, hogy nem készülnek automatikusan visszaállítási pontok a rendszerről. Ezeknek a pontoknak része volt a beállításjegyzék biztonsági mentése is (elméletileg még készít a rendszer ha visszakapcsoljuk). Mivel megszabadultak ettől a funkciótól, úgy gondolták a registry mentése is felesleges. Úgysem tudja senki hogyan kell visszaállítani kézzel, ha valami probléma történik. Az NTFS stabil, elég alacsony az esélye annak, hogy pont a registry fog megsérülni egy áramszünetkor. Amúgy is legtöbben szünetmentesről használják a gépeket, vagy van beépített akkumulátor, ami jó esetben működik is. Elméletben. A csökkentett mód eldugása is inkább a Factory Reset és a felhő alapú biztonsági mentések irányába terelik a felhasználót. Összességében elmondható, hogy a Windows egyre jobban eldobható szoftverként viselkedik és ma már kevésbé elérhetőek/működnek azok az eszközök amivel régen évekig lehetett rugdosni egy belakott rendszert. Véleményem szerint nem rossz ez így, csak tovább növelik a szakadékot a felhasználók és a képzett adminisztrátorok között. Elvették az önsegítés lehetőségét az átlag otthoni (Home) felhasználótól, végeredményben butább felhasználókat adunk az utókornak, ami tökéletes a Microsoft számára.

Csináltunk helyet a bloatware-nek főni!


1709 és előtte még viszonylag könnyedén ki lehetett takarítani a felesleges előretelepített alkalmazásokat. Mára már világossá vált számomra, hogy ez egy szélmalom harc. Minden nagyobb frissítéskor letúrják a rendszert és felrakják az általuk főzött lemezképet tele szponzorált tartalmakkal. A 2018 októberi katasztrófa után a 19H1 frissítés már 7GB elkülönített helyet tart fenn magának, ha beütne a baj. Ezzel égvilágon semmi probléma nincsen, csak logikátlan azt állítani, hogy azért kapcsoltuk ki a registry mentéseket, hogy helyet spóroljunk… valahogy én nem veszem be. Az okát nehéz lenne kívülállóként meghatározni, de biztosan van valami mögöttes üzleti érdek, ami miatt megengedik maguknak, hogy Candy Crush legyen minden nagyobb frissítésbe belecsomagolva, és kikapcsoljanak megbízhatóság szempontjából hasznos funkciókat.

Páran azért még verik az asztalt, hogy nem jó az irány, de a tendencia nem azt mutatja, hogy a Microsoft hallgatna a felhasználóira. A fentiekkel párhuzamosan szépen lassan emelik a minimális követelményeket is. A korábbi 16GB helyett már 32GB tárhely kell a Windows 10 telepítéséhez. Hiába a marketing, a Windows 10 nem olyan takarékos és gyors mint amilyennek próbálják eladni, a féléves frissítések is csak rontanak a helyzeten. Ebben a féléves frissítési modellben a sima végfelhasználónak ott van a csapda, hogy mostantól ők végzik a QA tesztelést. Mi van akkor ha beüt a gond? Hadd beszéljen most a Narrátor: 


"Termék visszahívási ellenőr voltam, a képlet alkalmazója... Tegyük fel, hogy a cégem új modellje százzal robog az országúton. A differenciálmű beragad... A kocsi karambolozik, és az utasok bennégnek. Na mármost. Visszarendeljük-e a modellt?...Az érintett autók számát, az "a" változót összeszorozzuk a hiba százalékos előfordulási esélyével, "b"-vel, és az átlagos kártérítési összeggel, "c"-vel. a*b*c. Egyenlő x. Ha x kisebb, mint a visszahívással járó költség, nem intézkedünk." - Harcosok klubja 1999



A vállalati felhasználók pedig szépen használják azt a stabilabb kiadást, amit a nyulakon már kipróbáltak. Így fordulhatott elő, hogy másfél évig rejtve maradhat egy ilyen módosítás. Még csak most kezdtek el átállni rá.

Oké értem, de mi a javaslat?


A piacon van egy másik cég is aki féléves ciklusokban fejleszti rendszerét. Ez a Canonical, és a rendszer pedig az Ubuntu. A Microsoft szinte teljesen lemásolta a stratégiájukat. Ubuntu alatt úgy kezelik az operációs rendszerek frissítéseit, hogy minden kétévente megjelenik egy LTS kiadás. Amennyire csak lehet funkciók helyett a stabilitásra hangolnak, és általában erre terelik az új felhasználókat. LTS és LTS frissítése úgy történik, hogy mindaddig visszatartják a frissítést amíg el nem érik az első karbantartási kiadást. Közben csak akkor frissül valami, ha nagyon indokolt. Másrészről ott vannak a féléves kiadások, pont olyanok mint, amiket ma egy átlagos Windows 10 vásárló is megkap. Ezeken próbálják ki az új funkciókat és ezek segítik a projektet előrehaladni. Itt sokkal rövidebb a támogatás, cserébe sokkal frissebbek a csomagok, hibák persze előfordulhatnak de általában ezeket nem hallgatják el és megpróbálnak mindent javítani. Legkésőbb a következő LTS kiadásig. 


Ugyanezt a modellt kellene valahogy ráerőltetni otthon a Windows 10-re is. A Microsoft ezt kreatívan Long-Term Service Branch az az LTSB kiadásoknak nevezi. 10 évig támogatott kiadások, sallangok nélkül. Ez sem igazán járható út, pedig nagyon kecsegtető egy olyan Windows kiadás amiben semmilyen előretelepített alkalmazás nincs, beleértve az alkalmazásboltot is. Ez csak a kiváltságosoknak jár. A Pro és Enterprise felhasználók kevésbé vannak meglőve, nekik ott van amolyan vigaszként a Frissítések késleltetése funkció, de végeredményben ez sem egy életbiztosítás, 18 havonta akkor is frissíteni fogsz. Kész pont. Amiről eddig azt hittük birtokoljuk, birtokba vett minket.